Tudtad? Érdekességek a Grill Világából

Ez az a kérdés, ami már évezredek óta foglalkoztatja az embereket; a problémával már Platón és Arisztotelész is mélyrehatóan foglalkozott. A klasszikus filozófusok természetesen az élet örök körforgásának és a létezés keletkezésének metaforájaként vizsgálták a felvetést. Ezzel szemben a brit University of Warwick egyetem kutatói – köztük Dr. Mark Rodger és Dr. David Quigley orvosok – tiszta biológiai kérdésként vették górcső alá a jelenséget, és a modern tudomány eszközeivel meg is fejtették a rejtélyt!

Ebből következik, hogy a legelső csirkék még nem a mai értelemben vett héjas tojásból keltek ki, hanem evolúciós úton jöttek létre. A kutatók szerint ennek a felfedezésnek gyakorlati haszna is van: a tojáshéj molekuláris szilárdságának elemzésével olyan szerkezeti elveket leshetünk el a természettől, amelyek segítenek könnyebb, mégis jóval ellenállóbb szintetikus építőanyagok kifejlesztésében.

Az első grillételeket már jóval az írott történelem kezdete előtt készítették, így a sült húsok és a grillcsirke készítése sok évezredes, mélyen gyökerező hagyományra tekint vissza. Hiteles régészeti leletek tanúsága szerint a barlanglakó ősemberek már mintegy 1,4 millió évvel ezelőtt felfedezték a tűzön sült húsok előnyeit: a puhább textúrát, a jobb emészthetőséget és a semmihez sem fogható pörzsanyagok ízét.

Azóta is a kívül aranybarnára és ropogósra, belül pedig omlósra, szaftosra pirult pecsenyékre fáj a fogunk. Nem véletlen, hogy a világ legkedveltebb grillételei magasan a minőségi szárnyasok és húsfélék: a csirke, a hamburger, a kolbász és a steak állandóan az asztalok sztárjai.

Gondolkodtál már azon, hogyan lehetséges, hogy egy fészeknyi tojásból a kiscsibék szinte percre pontosan ugyanabban az idősávban látják meg a napvilágot, holott a tojások lerakása között órák vagy akár napok is eltelhettek?

„Kukurikúúú!” – halljuk már a kora hajnali órákban a falusi udvarokból. De miért adják ki a kakasok ezt a messzire zengő, jellegzetes hangot? Biológiai értelemben a kukorékolás a rangsor és a territórium kijelölésére, védelmére szolgál. Leggyakrabban hajnalban (napkelte előtt), dél körül, illetve szürkületkor csendül fel, a belső biológiai cirkadián ritmus pontos jelzéseként.

Bizonyára sokan látták a híres reklámvideót, ahol egy luxusautó-gyártó a futómű lengéscsillapítóinak stabilitását csirkékkel demonstrálta: a csirke testét forgatják jobbra-balra, fel-le, de a feje teljesen mozdulatlanul, egyetlen pontban lebeg a térben! Hogyan lehetséges ez a szinte mechanikus precizitás?

Rendkívül fejlett egyensúlyérzékük és a stabilizáló nyakizmok segítségével a látómezőjük járás közben is teljesen rázkódásmentes marad. Ez létfontosságú az apró magvak, rovarok azonnali észrevételéhez, valamint a ragadozók villámgyors felismeréséhez. Amikor azt látjuk, hogy a csirke járás közben „bólogat”, a valóságban a fejét mindig egy pillanatra álló helyzetben hagyja, míg a teste utoléri azt!